Szép a szó, s még nagyszerűbb leírva...
de veszélyes játék ez, nem mindenki bírja.
Nagy csalódások, édes békülések,
váltogatják egymást, akár a méhek a rétet...
Ki bírod-e mellettem az Élet nevű társast?
Ha egy körből kimaradsz, ígérem, megvárlak.
S ha a szerencse kártya éppen nálad landol,
megosztod-e velem, kihúzol a bajból?
Veszélyes a játék, s Te magamra hagyhatsz.
Játékszabály nincs, csak érthetetlen katyvasz...
Félelem és kétség költözik gyakran a szívedbe,
lelkiszemeid látják a bábudat kiütve...
S nem kérdés immáron, hogy ki nevet a végén,
legurult a hatoskocka az asztalnak a szélén.
De fel kellene fognom: a játszótársam nem csal,
Tisztán jött játszani, nem hátsószándékkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése