silence

Bágyadt lepke

Ő nem más volt, mint egy álom,

egy jól szerkesztett időszálon,

mikor mindennel időben volt,

csak ő volt a rossz helyen pont.

Arcát nem keretezi már,

azaz életteli mosoly-sugár.

Hallgatag ajka megdermedve,

pihen ott fent, a fellegekbe.

Szivárvány szemei lecsukódtak,

vágyai, álmai begubóztak.

De ez a lepke többé már nem száll,

a túlsó parton talán, ott áll.

Összetapadtak a pillangó szárnyak,

a teste elfáradt, álmos és bágyadt.

Szép lassan költözik, integet nekem,

s ólom könnyeket szül a szemem.