Pont én
Mikor az első ember észre vette,
hogy a vízen csillog a tükörképe,
még nem is gondolta volna,
hogy később ez lesz fajtája fő gondja.
Kirakat az egész, ez lettem én is,
vattacukor mellett, folyik bennünk vér is.
Az ítélőképesség mérlegét tökre tette,
aki hangsúlyt helyezett a külsőségekre.
Szélmalom harc ez saját magaddal,
nem kezdesz semmit bódult agyaddal,
hiszed az üres, plakát szépséget,
ahol nem számítanak a belső értékek.
Ilyen lettem pont én. Pont én?
Ha kívülről látom, biztosan szólnék,
hogy ébredj már fel, mi ez a maszk?
miért akarsz olyan lenni, aki nem vagy?
És nem is leszel soha, törődj bele,
Hisz' ha jól tudom meg van agyad veleje,
használd végre, valósítsd meg ki vagy,
Mert így, csak terjed a rózsaszín hullaszag.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése