Visszatérve
Sajnálom, annyira, hogy szívem szakad,
bocsáss meg nekem, magadra hagytalak.
Ez a néhány szörnyű nap, örök kín marad.
Megint nem voltam veled, mikor kellett,
máshol voltam, szánalmasan, más mellett,
magadra hagytalak, hogy egyedül szenvedj.
Míg én nevettem, s megvetve néztem magam,
addig te sírtál, s vágyódva kerested szavam,
ültél a sarokban, s sírtál egymagad, halkan.
Könyörgöm bocsáss meg, kérlek, majd egyszer,
S ezt a tévedést, ha teheted felejtsd el,
Mert én téged szeretlek, teljes szívemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése